Na hlavný obsah

Miért késlelteti  Magyarország a svéd és finn NATO-csatlakozást?

Szakértők szerint Budapest Ankarához csatlakozott a svéd és finn NATO-csatlakozás lassítása kapcsán és uniós nyomásgyakorlásra használhatja a két északi állam NATO-tagságát.

Miért késlelteti  Magyarország a svéd és finn NATO-csatlakozást?

Alig három hónap alatt a 30 tagállamból 28 már ratifikálta parlamentjeiben a szerződésmódosításokat, amelyek jóváhagynák Finnország és Svédország NATO-tagságát; 24 nemzet már letétbe is helyezte az erről szóló papírokat Washingtonban.

A szlovák kormány még idén júliusban beleegyezett a két skandináv ország NATO-csatlakozására vonatkozó jegyzőkönyvek ratifikálásába, a parlament azonban az elmúlt időszak politikai belharcai miatt egyelőre még nem tudta jóváhagyni a két ország védelmi szövetségbe való belépését.

Bár az Orbán-kormány már júliusban benyújtotta a parlament elé Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, azt továbbra sem vette napirendre a magyar parlament. Legutoljára október harmadikán szavazta le a kormánypárti többség az ezúttal az MSZP által benyújtott indítványt, amely október negyedikére tűzte volna ki a parlamenti szavazást a kérdésben.

A magyar kormány jóeséllyel a helyreállítási alap elbírálásának befolyásolására kívánhatja használni jelenlegi pozícióját, aminek végső kialakulásában a török parlament végső döntése is nagy szerepet kap majd.

Mentett cikkeim

    Tovább

    Legolvasottabb

    Legfrissebb híreink a Külföld rovatban