A nagy őszi ukrán ellenoffenzíva több szempontból is újra keverte lapokat az orosz-ukrán háborúban. Egyrészt az orosz hadsereg donyecki és herszoni előrenyomulása szinte teljes egészében megtorpant. A két régió teljes elfoglalása leginkább politikailag volt fontos az orosz vezetésnek, hogy ezzel is erősítsék a keleti ukrán területek annektálásnak jogosságát. Miután ez meghiúsult, Putyin népszavazási színjátékkal üzent haza, hogy a helyzetet kontroll alatt tartja és Oroszország igen is prosperál a háborúból.
Viszont ennek az üzenetnek erősen elvette az élet a mobilizáció bejelentése, mert ha a dolgok ennyire jól haladnak mire fel kell behívni 300, 600 ezer vagy egy millió tartalékost. A mobilizáció egyébként mostanra egy teljesen önálló történetté vált a háború drámájában. Első körben nem lehetett tudni, hogy mennyi önkétest is kíván valójában összekuporgatni az orosz hadsereg. Mostanra kialakult egy olyan vélemény, hogy az egymillió tartalékos behívása tulajdonképpen azért volt fontos, hogy majd abból kiválogatják a belengetett 300 ezret, a történet a számok terén továbbra is homályos.
Miután az első behívottak megérkeztek a sorozási körletekbe, hamar kiderült, hogy az orosz hadsereg egyszerűen nem rendelkezik azzal a felszerelés mennyiséggel, amivel ennyi embert el kellene látni. Lőfegyverek terén előkerültek a raktárakból az AK-47-es karabélyok (az orosz hadsereg legtöbb reguláris alakulatában jelenleg ennek modernebb verziói vannak rendszeresítve: AK-74-esek és Ak-74M verziók), majd kiderült, hogy egyenruhából sincs elég. Hálózsákokat a bevonulóknak maguknak kell biztosítani, ahogy meleg ruhát is. Ez utóbbi talán az egyik legfontosabb az elkövetkező hadműveletek szempontjából.
Október végén ugyanis lassan esni kezd a hőmérséklet, majd beáll a „nedves hidegnek” vagy raszputyicának nevezett sáros időszak Ukrajnában. Ilyenkor az esti hőmérséklet -7 Celsius alá is eshet, nappal viszont +2, +5 fokra emelkedhet. A föld nem tud megfagyni, a földutak felpuhulnak és mindent elnyelő sártengerré válnak. Ez a jelenség már a német hadsereget is megakasztotta a második világháború során. Túl sokat nem lehet kezdeni vele, komoly kihívás lesz embernek és gépnek egyaránt.
Az ukrán hadsereg szempontjából a szűkös stratégiai tartalékokkal való gazdálkodás megoldása lesz az igazi kihívás. Az elmúlt héten többször is kiesett a SpaceX által Ukrajnának biztosított Starlink rendszer, ami jelenleg az ukrán hadsereg kommunikációjának a gerincét adja. Az orosz hadsereg erői pedig több ponton is elkezdtek merev védelemre berendezkedni, lövészárkokat ásni és mélységi védelmet kialakítani.
A kommunikációs problémák okozta fennakadások és az orosz védelem megszilárdulás lassan kivette az offenzíva erejét. A közelgő raszputyica pedig teljesen megálljt parancsolat az offenzív műveleteknek, ez pedig időt adhat az orosz félnek, hogy a részben önkéntesekből részben tartalékosokból felállított tartalékait szétszórja a front teljes hosszában. A részint fehérorosz hadseregtől „kölcsönvett” (gyakorlatilag lefoglalt), részint szovjet időszakból megmaradt felszereléssel ellátott vegyes harcértékű „új hullám” könnyen lehet, hogy visz majd annyi szilárdságot az orosz védelembe, hogy a november végi, december közepi fagyoknak köszönhetően megszilárdult talajon újra fellángolhassanak a harcok. Középtávon tehát Ukrajnának újra kell gondolnia stratégiai céljait és egy esetlegesen Fehéroroszország felől megnyíló ötödik fronttal is számolnia kell. Tehát egyre komolyabb kérdéssé válik, hogy kinek is kedvez majd jobban az idő?