1994. június 17-én fogadták el az ENSZ elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezményét, így ez a nap azóta az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelem világnapja. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a többi között a talaj minőségének védelmére, az elsivatagosodás és a migráció közötti kapcsolatra, a termőföldek kimerülésére, a szűkülő élelmiszerforrásokra. A sivatagosodás a kontinensek zömén megfigyelhető, a kivétel Európa és az Antarktisz.
A folyamat részben összefügg a globális klímaváltozással, de sok helyen a társadalmi hatások erősítik fel igazán. Európát inkább az aszályok fenyegetik igazán. Tavaly jelent meg Elfogyasztott jövőnk? Címmel Rakonczai Jánosnak, a Szegedi Tudományegyetem Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszéke professzorának könyve a témában, amely szabadon letölthető az internetről.
A podcastból kiderül:
- mit takar az a kifejezés, hogy elsivatagosodás,
- mi a különbség az aszály és a szárazodás között,
- mennyire sújtja térségünket az aszály és a szárazodás,
- van-e konkrét hatása a globális klímaváltozásnak térségünkben,
- tényleg egyre kevesebb csapadék hull térségünkben,
- miért fontos a szárazság szempontjából a talajvízkészlet,
- mit lehet tenni az aszály és a szárazodás ellen,
- miért nem hallgatják meg a tudósok hangját,
- tényleg nagyon drámai a helyzet,
- eljön az a pillanat, amikor Európát is sújthatja a sivatagosodás?
Rakonczai János, professzorral Molnár Norbert beszélgetett a MoNoGramban.
