Különböző nagyhatalmak a propaganda eszközökkel sikeresen tudják mobilizálni a hadköteles férfiakat arra, hogy akár az életüket is feláldozzák egy-egy hazafias ügyért. A különböző eszmények és a fokozott nemzeti tudat felkészíti a támadásra vagy a honvédelemre a besorozott katonákat. Erre példa az orosz-ukrán háború is, ahol mindkét fél morálját és harci modorát befolyásolja a nemzetük céljához igazított háborús propaganda.
Minél nagyobb tradícióval és hagyománnyal rendelkezik egy-egy nemzet, annál erősebb az állampolgároknak az államuk iránt kialakult érzelmi és morális kapcsolata. Szlovákia államfilozófiája még nem forott ki teljesen az elmúlt három évtized során, ezért nem alakult ki szoros a kötődés a polgárok és az állam között.
A kötődés gyengülésének az egyik jele a hétvégén napvilágra látott közvélemény-kutatás eredménye, amit a Focus ügynökség hozott nyilvánosságra. Ha Szlovákiát megszállná egy ellenséges katonai erő, akkor a lakosság egyharmada elhagyná az országot, a fele maradna, de nem harcolna, és mintegy 13 százalék fogna fegyver és állna szembe a megszállókkal. A lakosság nagy részének semmifajta kötelessége nincs a nemzet iránt, és úgy gondolják, hogy egy esetleges háborús helyzetben semmilyen dolguk sem akad.
A hadseregek nem tudnak mit kezdeni a háborús veteránok lelki traumáival. A frontról visszatérők mentális problémáira megoldás lehet egy hatékonyabb egészségügyi rendszer működtetése , amivel nem csak a fizikai betegségek tüneteit lehet gyógyítani, hanem a pszichés problémákat is lehetne szakszerűen kezelni, és meggátolni az előfordulásukat.
