Oroszországban már a hétvégén kígyózó sorok alakultak ki a bankok és bankautomaták előtt, végül az emberek félelme reggelre megalapozottnak bizonyult. A Rubel a dollárral szemben több mint 30 százalékos rekord csökkenést produkált. Az orosz központi bank mindent megtesz amit tud, azonban nincs elérhető közelségben a devizatartalék stabilizálásának fő mechanizmusa. Ennek befagyasztását az Egyesült Államok, Nagy Britannia, Kanada és az Európai Unió is bejelentették. Az Unió pénzintézeteiben Moszkva több mint 600 milliárdos eszközeinek mintegy felét tárolja, főként euróban és értékpapírok formájában.
„Amennyiben saját fizetőeszközzel rendelkezik egy ország, mint például Oroszország is ahhoz kellő devizafedezet szükséges, hogy stabil legyen az a fizetőeszköz. Ha a devizafedezet több mint fele zárolásra kerül, tehát nem használható, akkor az adott pénznem a nemzetközi piacokon meggyöngül és az nagyon nehéz hirtelen több milliárd dollárt keríteni a devizafedezetre, hogy újból stabilizálódjon a fizetőeszköz. Ezt nem lehet egy hét alatt, vagy egy hónap alatt helyrehozni, ehhez több évre van szükség.“
– magyarázza Vladimír Baláž a Szlovák Tudományos Akadémia közgazdásza.
A szakértők feltételezik, hogy az Oroszország ellen hozott gazdasági szankciók kihatással lesznek a Nyugatra is elsősorban emelkedő infláció és az országok gazdasági növekedésének lassulásának formájában, de Baláž szerint nem kell túlságosan komoly következményekkel számolnunk.
További nagy problémákat okozott Oroszországnak, hogy bankjai nagy részét leválasztották a nemzetközi fizetési rendszerről az úgynevezett SWIFT-ről. A külföldi országokkal való korlátozott kapcsolattartásra és nemzetközi tranzakciókra az orosz bankok a továbbiakban a kínai CIPS rendszert használhatják és Moszkva a jegybank tartalékainak egy részét is szövetségesénél helyezte letétbe. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy Peking szeret saját javára visszaélni a rászoruló országoknak juttatott pénzügyi segéllyel.
