Vlagyimir Putin orosz elnök hétfő este videóüzenetben jelentette be a kelet-ukrajnai szakadár régiók szuverenitásának haladéktalan elismerését, majd együttműködési szerződést írt alá a két új népköztársaság vezetőjével. Putyin ezzel felrúgta a minszki egyezményt, így az orosz-ukrán konfliktus diplomatikus megoldására egyre kisebb az esély. A történtek után a nyugati államok vezetői az Oroszországot érintő szankciók mielőbbi bevezetését sürgetik.
Putyin a televízióban jelentette be a hadsereg bevonulását
Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap 40 perces televíziós beszédében először megkérdőjelezte Ukrajna létjogosultságát, az állam vezetését pedig bábkormánynak nevezte. Ezt követően elismerte az ún. Donyecki és Luhanszki Népköztársaság függetlenségét, majd együttműködési megállapodást írt alá a népköztársaságok vezetőivel, s egyben azonnal elrendelte, hogy az orosz hadsereg „békefenntartó céllal” vonuljon be a szeparatista régiókba. Kijevet pedig figyelmeztette, a további erőszakért kizárólag az ukrán fél vonható felelősségre.
A fegyveres incidenseknek eddig két áldozata van
Szemtanúk nyilatkozatai szerint az orosz csapatok hétfő éjjel beléptek a donbaszi népköztársaságok területére, majd a szakadárokat az ukrán kormányerőktől elválasztó határvonal felé vették az irányt. Az ukrán kormány által irányított területek, valamint a két kelet-ukrajnai szeparatista népköztársaság közötti határvonalvonal mentén a múlt hét óta jelentősen megnőtt a fegyveres incidensek száma. Az orosz szakadárok lövöldözése következtében az elmúlt 24 órában két katona veszítette életét, tizenketten pedig megsebesültek – számolt be róla a Reuters hírügynökség az ukrán hadseregre hivatkozva. Az Interfax ügynökség értesülései szerint a Donyecki Népköztársaság képviselője ezzel szemben az „ukrán szabotőröket” vádolja három civil meggyilkolásával.
A nyugati hatalmak szigorú szankciókat kivánnak bevezetni Oroszország ellen
Az Európai Unió, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és a NATO a nemzetközi jog megsértéseként értékelte a történteket és szankciók bevezetésén dolgoznak. A tagállamok azonban még nem jutottak döntésre abban a kérdésben, hogy Oroszország mely lépése lesz a szankciók bevezetésének oka.
Olaf Scholz német kancellár bejelentette, hogy Németország leállítja a Nord Stream 2. gázvezeték jóváhagyási eljárását Oroszország Ukrajna elleni fellépése miatt. Scholz szerint ez csupán az első konkrét lépés. Röviddel ezután az EU is nyilvánosságra hozta a javaslatait. Gazdasági szankciókat vezetnének be a katonai műveleteket finanszírozó orosz bankokkal szemben, korlátoznák az ország hozzáférését az Európai Unió pénzpiacához, valamint további szankciók bevezetését látják indokoltnak azon orosz tisztviselők ellen, akik hozzájárultak a kelet-ukrajnai régiók függetlenségének kikiáltásához.
ENSZ rendkívüli ülésen itélte el a beavatkozást
A kelet-ukrajnai helyzet következtében az ENSZ Biztonsági Tanácsa is rendkívüli ülést tartott. Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szerint a „kelet-ukrajnai területek független államként való elismerése egyértelmű jele annak, hogy Oroszország ürügyet teremt Ukrajna inváziójára”.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szégyenteljesnek nevezte Oroszország lépését.
Vaszilij Alekszejevics Nebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete arról tájékoztatott, hogy Oroszország továbbra is nyitott a diplomatikus megoldásra, de nem teszi lehetővé, hogy Donbaszban tovább folytatódjon a vérontás. Szerinte a nyugati hatalmaknak „jól meg kellen gondolniuk” a lépéseiket, hogy ne rontsák tovább a helyzetet.
Duma egyöntetűen támogatja a bevezetett rendeleteket
Az orosz Állami Duma kedden egyhangúlag elfogadta Vlagyimir Putyin tegnap aláírt rendeleteit. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy reagált, fontolóra veszi a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Közben az orosz elnök úgy nyilatkozott, tiszteletben tartja a posztszovjet köztársaságok szuverenitását, kivéve Ukrajnáét, amely állítása szerint külföldi befolyás alatt áll.
