Legalábbis ezt sugallja az Oktatásügyi Minisztérium azon rendelkezése, hogy, tekintettel a Coviddal leginkább súlytott generáció esélyegyenlőségére, kárpótlásként 15 perccel megtoldják az érettségin a tantárgyaknál a rendelkezésre álló időt az írásbeliken.
Úgy látják, hogy „az érettségi vizsga célja nem csak a lehető legjobb értékelés megszerzése, hanem a vizsgára való felkészülés, amely során a hallgató megszilárdítja a középiskolában megszerzett ismereteit és készségeit” – bármit is jelentsen ez a most érettségizők esetében.
A szlovákiai Középiskolások Szövetsége helyteleníti a döntést, mely szerint az idei tanévben megtartanák az érettségi vizsgákat és az érettségi reformját javasolja. Peternai Zsuzsanna, az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium igazgatója szerint a diákok bizonytalanok abban, hogy felkészültek-e az érettségire, tekintettel a Covid miatti hektikus oktatási rendre. A 15 perc szerintük nem segítene rajtuk, talán ha az egy matematika kivételével.
Vetter János, a komáromi Gépipari és Elektrotechnikai Szakközépiskola igazgatója elismerte, hogy a szakiskolák helyzete speciális, hiszen a gyakorlati vizsga anyagát nem lehetett a távoktatás során elsajátítani, ám megoldást jelenthet, hogy az iskolák maguk állítják össze ennek témaköreit, s így hozzá tudják igazítani a követelményeket a megtanított tudásanyaghoz. Bízik abban is, hogy hasonlóan tesz majd a minisztérium is és figyelembe veszi a „Covidos” időszak hátülőtőit az érettségi tételsorok felállításánál.
Kérdés, hogy mit lépnek majd az egyetemek és a szakiskolák esetében a munkáltatók. Vetter szerint ők is – remélhetőleg – „beárazzák” ezt a helyzetet és ennek megfelelő kritériumokat támasztanak majd a felvételiken (már ahol lesz) és a munkaerő kiválasztásakor.
A Pázmány Péter Gimnázium évek óta részt vesz az Erasmus+ programban, ahol szerte Európában tettek tanulmányi utakat – s így mintegy modellezve a karantén jelentette kihívásokat, nem a megszokott, frontális oktatás töltötte ki kizárólagosan az idejüket. Peternai szerint ez nem baj, mivel olyan szoft képességekre tehettek szert, melyeket aztán éppen az érettségin tudnak majd hasznosítani.
A diákok tudják azt, hogy a teoretikus ismeretek nem olyan fontosak a világban, az érvényesüléshez, mint azt mi hangoztatjuk…- mondta.
Vetter azt emelte ki, hogy a vizsgákat a saját tanáraik vezetik, s így nem kéne szoronganiuk a diákoknak, hiszen a tanároktól elvárható, hogy figyelembe vegyék az elmúlt évek megpróbáltatásait.
Mindkét intézményvezető valószínűnek tartja, hogy ha kisebb-nagyobb problémákkal is, de meg tudják majd tartani az érettségiket, de létezik a pót-időpont is és készülnek „vészforgatókönyvekkel” is.
Az érettségi, mint „papír” már régen elveszítette a jelentőségét, sem a munkáltatók, sem az egyetemek nem igazán veszik figyelembe. Ebből a szempontból az érettségi súlya erősen megkérdőjelezhető. Ugyanakkor, mint a középiskolás lét egyik rítusa – a ballagás, a szalagavató – mindenképpen jó, fontos. – nyilatkozta Vetter, hozzátéve, hogy egy érettségi-reform esetében el kéne először dönteni, mi a cél az érettségivel.
Peternai Zsuzsanna is nagyon fontosnak tartja a rítusokat, ugyanakkor az Erasmus+ által szerzett tapasztalatok alapján úgy látja, sokkal több kézzelfogható tudásra lenne szüksége a diákoknak, mivel jelen pillanatban a sok elméleti tudással nem biztos, felkészülten hagyják el a középiskolákat.
