Tíz évvel ezelőtt, a 2011-ben, 8920-an vallották magukat magyar nemzetiségűnek Csehországban. A csökkenés tehát 448 főnyi. A két népszámlálás közti jelentős eltérés, hogy míg 2011-ben csak egy nemzetiséget és egy anyanyelvet, addig 2022-ben már két nemzetiséget, és ehhez hasonlóan két anyanyelvet lehetett megadni a kérdőívekben. Míg a nemzetiségi rovat kitöltése nem volt kötelező, az anyanyelvi rovaté igen.
A statisztikai hivatal egyelőre csak a nemzetiségre vonatkozó első adatokat hozta nyilvánosságra. Kimutatásaik szerint a nemzetiségi rovat első helyén 5969 személy jelölte be a magyart mint kizárólagos nemzetiséget, nem adva meg semmilyen másodikat. További 2503 személy az első helyen lévő magyar mellett még egy második nemzetiséget is bejelölt. Itt 26 nemzetiség jelent meg, a legtöbben az ukrán, valamint a szlovák nemzetiséget írták be. A más nemzetiségűeknél 2798 esetben jelent meg második helyen a magyar nemzetiség. Nagy többségben az első helyen beírt cseh nemzetiség mellé került a magyar. A csehországi magyarok száma – ha mind a háromféle megjelenést összeadjuk – tehát 11 270 lenne.
Jolana Voldánová, a 2021-es népszámlálás hivatalos szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a hatóságok a nemzetiségek számának megállapításánál az összesített számokat fogják használni. Most ebben a kérdésben, tehát hogy hogyan fogják értelmezni ezeket az adatokat, az érintett hivatalos szervek egyelőre nem nyilatkoztak.
A nemzetiségi adatokat kiegészítő és árnyaló anyanyelvi adatokat a statisztikai hivatal egyelőre nem közölte. Ennek a rovatnak a kitöltése kötelező volt, és szintén két anyanyelvet lehetett bejelölni. A Cseh Statisztikai Hivatal szerint ezeknek az adatoknak a feldolgozása még nem fejeződött be.