2021-ben első helyen 67 179 ember vallotta magát romának, míg második helyen 88 985. Roma anyanyelvűnek 100 526 vallották magukat.
A valószínűsített, vagy ahogy a szakértők mondják, sejtett, majd négyszázezres közösségnek csupán elenyésző tagja vallotta magát romának. Így komoly kérdés, hogy a kisebbségi jogok érvényesítése szempontjából ennek a számnak milyen hatása lesz a jövőben. Zuzana Čaputová szerint mindkét számot figyelembe kell majd venni.
Ahogy azt az interjúalanyok is kifejtették, a roma közösség számára fontos, hogy a minisztériumok azokat, akik a roma nemzetiséget első és azokat, akik a második helyen jelölték be, egy csoportként kezeljék.
A romák alacsony statisztikai megjelenése mögött több ok is fellelhető. Egyrészt a kettős, többes identitás bejelölésének lehetősége miatt. Valószínűsíthető, hogy a romák egy jelentős része vagy csak magyarnak, vagy csak szlováknak vallja magát. Van, aki a kettős identitást nem is jelölte be, vagy meggyőződésből, vagy mert eleve nehezebben értették meg a kitöltők, hogy tulajdonképpen mit értsenek második identitás alatt. Másrészt, sajnos, felsejlik az a tényező is, hogy sokan félnek magukat romának vallani.
