A Szlovák Statisztikai Hivatal csütörtök délelőtt hozta nyilvánosságra a 2021-es népszámlálás nemzetiségre, anyanyelvre és vallási hovatartozásra vonatkozó adatait. Eszerint az ország 422 ezer lakosa vallotta magát magyar nemzetiségűnek. További 34 ezer ember második nemzetiségként jelölte meg a magyart.
A 2021-es népszámlálás eredményei szerint Szlovákia lakosságának 83,8 százaléka szlovák nemzetiségű, 10,8 százalék pedig más identitást jelölt meg a kérdőívben. Közülük 7,75 százalék vallotta magát magyarnak úgy, hogy üresen hagyta a kérdőív második nemzetiségre vonatkozó részét. Tehát Szlovákia 422 065 lakosa tartja magát magyar nemzetiségűnek. A 2011-es népszámlálás adataihoz képest kijelenthető, a szlovákiai magyarok száma csökkent. Tíz évvel ezelőtt ugyanis közel 458, 5 ezer volt a magyarok száma. Ennek ellenére jó hír, hogy a mostani csökkenés jóval mérsékeltebb volt, mint amilyet a 2011-es népszámláláskor mértek. 2011-re ugyanis a 2001-ben összegzett 520 ezerről, a már említett 458,5 ezerre esett vissza a magyarok száma.
A második legnagyobb nemzetiségi kisebbség továbbra is a roma. Romának a lakosság 1, 23 százaléka vallotta magát, ami körülbelül 67 ezer személyt jelent. A lakosság 0,5 százaléka csehnek, 0,44 százaléka pedig ruszinnak vallotta magát.
A második nemzetiség
Bár Szlovákiában tízévente népszámlálás zajlik, 2021 volt az első olyan év, amikor a kérdőív kitöltői lehetőséget kaptak egy második nemzetiség megjelölésére is. Ezzel pedig a lakosok 5,6 százaléka élt is. Közülük 34 089 személy a magyar nemzetiséget jelölte meg másodikként. Amennyiben ezt a számot hozzáadjuk azok számához, akik első helyen jelölték meg a magyar nemzetiséget, arra jutunk, hogy mintegy 456 ezren tartják magukat legalább részben magyarnak. A romák esetében a második nemzetiség jóval magasabb számot hozott, ugyanis 156 ezren érzik magukat legalább részben romának.
8,5 százalék a magyar anyanyelvű lakos
Ami az anyanyelvet illeti, a lakosság közel 82 százaléka a szlovák nyelvet jelölte meg. Magyar anyanyelvűnek 462 ezer személy vallotta magát, ami 8,5 százalékot tesz ki. A szlovák anyanyelvű lakosok aránya Zsolna és Trencsén megyében a legmagasabb. A magyar anyanyelvű lakosok főként Nagyszombat és Nyitra megyében élnek.
Csökkent a római katolikusok száma
„A legtöbb lakos a római katolikus vallást jelölte meg. 2011-hez képest azonban csökkent a számuk. Az utóbbi években azonban jelentősen emelkedett azok aránya, akik felekezet nélkülinek tartják magukat” – magyarázta Alexander Ballek, a Statisztikai Hivatal elnöke.
Felekezeti hovatartozás tekintetében tehát a lakosság 55, 8 százaléka római katolikus. 287 ezren vallották magukat evangélikusnak, 218 ezer ember pedig görög katolikus. A hívők negyedik legnépesebb csoportját a reformátusok alkotják 1, 6 százalékkal. 1, 3 millió személy pedig felekezet nélkülinek tartja magát.
