Jens Stoltenberg hangsúlyozta, a NATO minden, biztonsági környezetet fenyegető fellépésre a kollektív védelmi mechanizmusán keresztül válaszol. A szerdán tartott NATO-Oroszország Tanács ülésével kapcsolatban – amelyet az ukrán határ közelében tapasztalt orosz csapatösszevonás okozta feszültség enyhítése céljából hívtak össze – a NATO-főtitkár közölte: a katonai szövetség világossá tette Oroszország számára, hogy magas ára lesz bármifajta agressziónak Ukrajnával szemben. Kijelentette, hogy a NATO sosem fog kompromisszumot kötni az európai biztonságot szavatoló alapvető értékeket illetően.
Az Atlanti Szövetség esetleges bővítésével kapcsolatban Stoltenberg megerősítette: minden független nemzetnek jogában áll megválasztania, hogy milyen szövetséghez vagy szerződéshez kíván csatlakozni. Egyetlen más országnak sincs joga megakadályozni, vagy befolyásolni ezt a szándékot. Jens Stoltenberg elfogadhatatlannak nevezte, hogy Oroszország olyan egyezség aláírását szorgalmazza, amely rögzítené, hogy a NATO nem vehet fel új tagokat, beleértve Svédországot, Finnországot, Ukrajnát vagy Grúziát.
„Ilyen követelés sérti azt az alapelvet, hogy bármely nemzet megválaszthassa saját biztonsági berendezkedését”
– tette hozzá a NATO-főtitkár.
Az észt államfő a tanácskozást követő sajtótájékoztatón kijelentette: országa fontosnak tartja Ukrajna támogatását nem csak szavakkal, hanem tettekkel is. Alar Karis a NATO bővítésével kapcsolatban kifejtette, hogy Észtország legjobb döntése volt a NATO-hoz történő csatlakozás, amely – mint kiemelte – teljes körűen szavatolja az ország biztonságát. Hozzátette: az orosz csapatmozgások jelenleg is azt bizonyítják, hogy a NATO katonai jelenléte elengedhetetlen a balti országok számára.
