„Nem akarom, hogy ez drámaian hangozzon, de azt hiszem, nagy a valószínűsége, hogy soha nem fogok innen szabadulni. Még ha minden kezd is szétesni, engem ki fognak nyírni a rezsim összeomlásának első jelére. Meg fognak mérgezni.” Írja Hazafi címmel közelmúltban megjelent memoárjában Alekszej Navalnij.
Putyin orosz államfő legismertebb hazai politikai ellenfele idén februárban halt meg egy sarkvidéki börtöntáborban nem természetes halállal vitatható körülmények között, a halálával kapcsolatos egymásnak is ellentmondó dokumentumokból egyértelműek a mérgezésre utaló részletek.
Naplóját még Németországban kezdte írni, ahol a lábadozás hónapjait töltötte, azt követően, hogy minden bizonnyal az FSZB, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat emberei hazájában novicsokkal megmérgezték.
Felgyógyulása után hazatért, de már a reptéren letartóztatták, mert megsértette az egyébként kreált ügyre alapozott felfüggesztett büntetése szabályait azzal, hogy míg Berlinben kómában feküdt, nem jelent meg a kijelölt moszkvai rendőrőrsön a megadott időpontban.
Navalnij önéletrajzi könyvéről Hetényi Zsuzsa irodalomtörténésszel, műfordítóval a kötetről írt, az Élet és Irodalom hasábjain Liberalométer címmel megjelent méltatása kapcsán Rácz Vince beszélgetett.
