Vajon létezik-e valamiféle elfeledett ősi, örök érvényű bölcsesség, amely egy isteni kinyilatkoztatáson alapul? Valamiféle paradicsomi, primordiális, ádámi tudás, ami elveszett, de nyomok utalnak rá. Nos, a hermetikus hagyomány szerint nagyon is létezett, sőt feltárható ez a Hermész Triszmegisztosznak tulajdonított iratokban megőrződött tudás.
Egyebek mellett ezzel a tradíció által a legfőbb bölcsesség letéteményesének tartott rejtélyes alakkal, pontosabban annak változásaival foglalkozik Hermész Triszmegisztosz titkos arcai című új monográfiájában Hamvas Endre Ádám klasszika-filológus.
Könyvében, ahogy maga is hangsúlyozza az egyszer pogány bölcs, máskor protokeresztény próféta körül kialakuló hermetikus mitológiára, ennek a mitológiának a legfőbb motívumaira és a legfontosabb ismétlődő témák vizsgálatára összpontosít. A szerzőt, aki civilben a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Moravcsik Gyula Intézetének tudományos főmunkatársa, Rácz Vince kérdezte.
