Az új Büntető Törvénykönyv életbeléptetése után olyan helyzet állt elő, hogy a bolti tolvajoknak mondhatni megérte folytatni vagyon elleni bűncselekményüket, mert az új szabályok szerint amíg 700 euró értékben eltulajdonítottak valamit, csupán 331 euróra voltak büntethetőek, ha éppenséggel elkapták őket, még akkor is, ha ismételt lopáson érték a szarkát.
Két hónappal a törvény hatálybalépése és az ez miatt emelkedő bolti lopások terhelt időszaka után három hlasos kormánypárti képviselő változtatna a szabályokon úgy, hogy a büntetési tételt lopás esetén 1400 euró lenne, ha pedig egy éven belül ismételt lopáson érnek valakit akkor akár 2000 euró is lehet a szankció.
A javaslatukban azokra a bűnelkövetőkre is gondoltak, akik anyagilag nem felelőségre vonhatóak és velük szemben hiábavaló a pénzbüntetés, mert vagyoni helyzetük miatt az állam semmit sem tud rajtuk behajtani. A törvénymódosítás értelmében ezeket a bűnelkövetőket amolyan alternatív büntetéssel sújtanák, például ledolgozhatnák a büntetést.
Erről a járási hivatalok döntenének, hogy ki kap pénzbüntetést és kinek kell ledolgoznia azt és a városok és falvak vagyis az önkormányzatok hajtanák végre a kiszabott szankciót, vagyis náluk dolgoznák le a bűnelkövetők a kiszabott büntetésüket.
Arról, hogy miképp látják a boltosok és a majdan esetleg önkormányzati vezetők ezt a törvényjavaslatot Mácsadi Istvánnal, az érsekújvári Jednota hálózat elnökével és Agócs Attilavál, Fülek polgármesterével beszélgetett Kálmán Norbert a csütörtöki Reggeliben.