Az interjú első felében Novák Katalint Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról kérdezték. A köztársasági elnök hangsúlyozta: „ezekben a nehéz időkben egységesnek kell maradnunk, és meg kell mutatnunk az erőnket is“. A NATO fontos szövetség, amelyet meg kell erősíteni – húzta alá.
A NATO bővítéséről szólva kiemelte: vitát kell folytatni ezekről a döntésekről, mérlegelve az előnyöket és a hátrányokat. Azt követően, hogy március utolsó hetében mind Magyarország, mind Törökország hozzájárult Finnország NATO-csatlakozásához, Novák Katalin rámutatott: a magyar Országgyűlésben „kemény vita“ folyik Svédország NATO-csatlakozásáról, mert magas rangú svéd illetékesek korábban elfogadhatatlan kijelentéseket tettek Magyarországról.
Novák Katalin leszögezte: köztársasági elnökként a személyes véleménye az, hogy ebben a nagyon nehéz helyzetben több érv szól Svédország NATO-csatlakozása mellett, mint az ellen. Ő ebben a helyzetben Svédország NATO-csatlakozása mellett van, mert ezáltal a NATO erősebbé válhat – mondta. Hozzátette: ettől függetlenül megérti a magyar képviselők és Törökország aggodalmait a kérdést illetően, és emlékeztetett, a svéd parlament is csak az elmúlt hetekben, hosszú vita után döntött arról, hogy csatlakozni akar a NATO-hoz.
Novák Katalin az interjúban az európai energiaválság kapcsán arra is kitért, hogy Magyarországnak különösen fontos Törökország az Azerbajdzsánból érkező gázszállítások miatt is. A köztársasági elnök egyúttal nagyon megbízható partnernek nevezte Ankarát a Török Áramlat gázvezetéken keresztül továbbított orosz gázszállítások tekintetében is. Az orosz energiafüggőséggel kapcsolatban elmondta, hogy az Magyarország földrajzi adottságaiból is fakad, ez a függőség pedig nem változtatható meg egyik napról a másikra, de folyamatosan dolgozunk azon, hogy csökkenjen ez a függőség – fogalmazott. Novák Katalin a beszélgetés során a magyar nép és az egész magyar nemzet legmélyebb részvétét is kifejezte a február 6-i tragikus dél-törökországi földrengések okán.
(mti)
