Ugyanakkor az egyes kormányok többarcú kommunikációja egyre nyilvánvalóbb és bár országonként lebontva, az eredmények vegyesek, az álhíreket továbbra is egy jól körülhatárolható csoport fogyasztja leginkább.
Az álhírekkel szemben fogékonyabb, de első sorban nem „fertőzött” átmeneti csoport, vagyis a nem rendszerszerű, inkább alkalmi hírfogyasztók ismereteinek bővítése az egyik komoly kihívás. Akik ugyanis eleve tudatosan keresik az alternatív médiumokat, azokat egyszerűen felesleges győzködni.
Sokkal nagyobb kihívás az álhírke ellenni „hatósági fellépés” ami nagyobb hangsúlyt kap Szlovákiában, de például déli szomszédunkánál szinte jelentéktelen. Sőt a magyar kormány kommunikációs stratégiája eleve kétoldalú, teljesen eltér a nyugati célcsoport felé megfogalmazott üzenet, mint amit „hazai fogyasztásra” termel a Fidesz- és közmédia.
